Itáliai hangulat a Müpában

 Igaz, hogy az utókor francia zeneszerzőként tartja számon, Cherubini azonban Toscanában született. Mendelssohn Olasz szimfóniáját német zeneszerző írta, ám a mű szinte kicsattan Itália életörömétől. És Sergej Krylov? Életrajzai oroszországi születésű, de olasz illetőségű művészként mutatják be – aki ráadásul Stradivari hangszeren játszik. A műsor középpontjában megszólaló versenymű, Paganini alkotása minden bújócska nélkül, magától értődőn és lehengerlően olasz…

Hogy a koncerten csak majdnem minden és mindenki idézi Itáliát, az a karmesternek köszönhető. Farkas Róbert Ózd szülötte, tanulmányait Budapest után Berlinben végezte, és pályafutásának első fontos sikereit is német földön aratta. Jelenleg a MÁV Szimfonikusok művészeti vezetője.

Sergej Krylov Moszkvában látta meg a napvilágot, szédítő karrierje elején versenyek sokaságát nyerte meg, majd a világ legtöbb jelentős karmesterével együtt muzsikált. A Müpában Kocsis Zoltán vezényletével mutatkozott be Bartók Hegedűversenyének szólistájaként, s a karmester az előadás után így szólt hozzá: „a te Bartókod magyarul szól”.

Cherubini leghíresebb operája a Médeia, amely 1797-ben keletkezett – nyitánya a zeneszerző legkedveltebb zenekari darabja. IV., d-moll hegedűversenyét Paganini negyvenhét évesen, 1829-ben, tizenegy évvel halála előtt írta. A mű kézirata sokáig kallódott, modern kori bemutatója 1954-ben, Párizsban valósult meg. Az Olasz szimfóniát Mendelssohn itáliai élményei ihlették, ősbemutatója 1833-ban zajlott le. Alig hihető, de a zeneszerző elégedetlen volt művével: még az átdolgozott változatot sem jelentette meg nyomtatásban.

Luigi Cherubini: Médeia – nyitány

Niccolò Paganini: IV. (d-moll) hegedűverseny

***

Felix Mendelssohn: IV. (A-dúr, „Olasz”) szimfónia, op. 90

Sergej Krylov hegedű

Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Farkas Róbert